4. nap

Emberi tényezők:

• A látás: a mozdulatlan szemünkkel magunk előtt látott terület (látótér) kb. 180 fok. Ebből az értékelhető "kép" (az éleslátás) nagyjából 90 fok. Ez a terület a sebesség növekedésével arányosan csökken, nagyobb sebességnél akár 20 fokra is csökkentett.

• Holt tér: az a terület, amit a vezető elöl eltakar valamilyen tárgy, illetve a visszapillantó tükörben látott területen kívül esik a mellettünk levő tárgy vagy személy. Motorosoknál leginkább a bukósisak tud holtteret képezni. Mivel kicsi a motoron a visszapillantó tükör, így nagyobb holttérre számítsunk. Ezt a fej állandó forgatásával (odanézéssel) tudjuk kompenzálni. (Sávváltás!!)

• A környezetünk teljes megfigyelését a tekintet vándoroltatása teszik lehetővé. Tekintetünket vezessük végig azon a pályán, amelyiken haladni szeretnénk.

• Ahova megyünk oda nézzünk, viszont ahova nézünk oda megyünk! Ne figyeld folyamatosan az út szélét, mert akkor nagyon közel fogsz hozzá menni!

A figyelem

• A vezető önkéntelen felfigyel minden újszerű és hirtelen fellépő ingerre, legyen az belső vagy külső eredetű. Ez természetesen elvonja a figyelmet a vezetéstől.
• A figyelem alapja a koncentráció, a balesetmentes közlekedés elengedhetetlen feltétele a szabályok maradéktalan betartása (és ismerete), valamint az állandó odafigyelés.
• Fontos, hogy mindig legyünk urai a motornak, ismerjük a kezelőszerveket és tudjuk is őket használni, minden esetben a megfelelő döntést hozzuk. Nélkülözhetetlen az előre látás, és az előre gondolkodás, valamint az időben történő felkészülés a közlekedési manőverekre.
• Az út vonalvezetésének figyelése: a távolban benne van a közel, de a közelben nincs benne a távol!

Tájékozódás:

• A mögöttes forgalomról (folyamatosan)
• A járműről (műszerfal)
• Betorkolló utak (kinek lesz elsőbbsége?)

Kanyarodás - ívmenet:

• A sebesség és a kanyar ívének függvényében való bedőlés. A dőlés szögét befolyásolja a súrlódási tényező és a motor felépítése is.
• Nem szabad a felezővonal közelében kanyarodni, az esetleges "átnyúlás" veszélye miatt!
• A sebesség növelésével a motorra is centrifugális erő hat a kanyarban, ami le akarja téríteni a motort a kanyar ívéről.
• A centrifugális erő (ami kifelé hat) egyenesen arányos a sebesség négyzetével és a tömeggel, és fordítottan arányos a kanyar ívével (sugarával). A centrifugális erőt a kanyar előtti sebességcsökkentéssel és a kanyar ívének növelésével tudjuk csökkenteni.
• A kanyarban kerülni kell a hirtelen fékezést és a hirtelen gázadást. A kanyarba befelé haladva lassítunk, a kanyarban viszonylag állandó sebességgel haladjunk, és a kanyarból kifelé jövet lehet gyorsítani.

Bekanyarodás:

• Kellő időben történő irányjelzés és lassítás
• Besorolás a továbbhaladási iránynak megfelelően
• Fékezés, ezzel egyidőben a visszakapcsolás
• Körültekintés
• Elsőbbségadás (ha kell)
• Bekanyarodás CSAK KIENGEDETT kuplunggal!
• Kisebb sebességnél (centimétermenetben) megengedett a kuplung csúsztatása a motor rángatásának elkerülése érdekében.
• Irányjelző kikapcsolása
• A forgalom ritmusának felvétele

Motoros fizika:

• Emelkedési ellenállás: függ az emelkedő százalékos mértékétől. A felfelé haladó járműre lejtőerő hat, amit a nyomaték növelésével (visszakapcsolás) tudunk ellensúlyozni.
• Légellenállás: függ a jármű sebességétől, valamint a haladó test nagyságától
• Csúszás: figyelni kell az útviszonyokra (sárfelhordás, páralecsapódás vagy jegesedés hídon és felüljárón), esős idő.
• Gyorsítás: a súlypont hátrébb tolódik, ezért a hirtelen nagy gázadással történő gyorsításkor előfordulhat hogy a motor egy kerékre áll.
• Lassítás, fékezés: használjuk a motorféket. A motor fékezése minden esetben a két fék (első és hátsó fék) együttes használatával történjen úgy, hogy kezdünk a hátsó fékkel és hozzáadjuk az első féket. Ha csak a hátsó féket használjuk a fékút több mint 2x nagyobb lesz, és a motor az erőteljes fékezés hatására kifarolhat. (Farolás esetén a kormányt a farolás irányában kell fordítani!) Ha csak az első féket használjuk (főleg nagyobb sebességről történő erőteljes fékezés esetén) a motor orra bukhat. A két fék együttes használatánál úgy kell eljárni, hogy a teljes fékezőerő 60-70 %-a az első, míg a 30-40 %-a a hátsó kerekekre hasson. Lejtős útszakaszon inkább motorfékkel haladjuk, ha fékezni kell akkor lehetőleg egyenes szakaszon tegyük. Lejtőnek lefelé a súlypont előre tolódik, ezért a hátsó féket kevesebb erővel használjuk (kifarolás veszélye)
• Emelkedő: fontos a helyes sebességi fokozat megválasztása, hiszen "meg kell mászni" a hegyet, le kell küzdeni az emelkedési ellenállást. Ha kevés az erő (gázadással nem lehet növelni a motor sebességét), akkor kapcsoljunk vissza egy sebességi fokozatot. Ha magasabb fokozatba kell váltani felfelé haladva, akkor váltás előtt jobban "húzassuk" ki a motort, mint sík úton. (A motor ilyenkor sebességváltás közben veszít a lendületéből)
• Lejtmenet: számítsunk rá, hogy a motor önmagától gyorsulni fog (gázadás nélkül is). Kerüljük a tartós fékezést, helyette inkább használjuk ki a motor fékező hatását (motorfék), és egyenes útszakaszon szakaszosan fékezzünk. Ezzel elkerüljük a fékek túlmelegedését. Ha nagyon begyorsulna a motor lefelé, akkor inkább váltsunk vissza sebességi fokozatot. (Amivel felfelé, azzal lefelé!) Ha kanyarban kell fékeznünk, akkor még a motor megdöntése előtt kezdjük el a fékezést finoman.

Oldalszél:

• Az oldalszél általában nem állandó. Állandó oldalszélben mindig rá kell dőlni a szélre (ez egyfajta ellenkormányzás). A hirtelen fellépő vagy megszűnő oldalszél jelenti a nagyobb problémát. Az oldalszelet "lefogják" a tereptárgyak (domb, erdősáv, nagyobb testű jármű). Oldalszélben nagyobb sebességnél veszélyes a kanyarodás is, hiszen a szél is dönt minket, nekünk is dőlni kell a kanyarban, és nem biztos hogy a kettő összhangban lesz!

Balesetek:

• Főbb okai: a sebesség helytelen megválasztása, az elsőbbség meg nem adása, kanyarodási szabály megsértése, a követési távolság be nem tartása.
• A balesetek inkább ütközések (pályaelhagyás is!) ritkábban borulások. Borulás esetén a motort engedjük el, váljunk le a gépről.
• Az ütközés hatása annál nagyobb, minél nagyobb sebességről minél rövidebb úton állunk meg.

Közlekedési partnerek:

• Tanuljunk egymás hibáiból. Nézzünk a közlekedési partnerünk szemébe (keresd a másik tekintetét). Ha a tükörből látod a másikat, ő is lát téged. Mindig motorozz észrevehetően! Ismerd a másik jármű sajátosságait (traktor, lassú jármű, lovas kocsi)

Forgalmi műveletek:

• Alapelvek
• Senkinek se menjünk neki!
• Senkit se veszélyeztessünk!
• Indokolatlanul ne akadályozzunk és ne zavarjunk!
• A sebesség megválasztásakor
• Legfontosabb a vakvezetés tilalma. Vegyük fel a forgalom ritmusát, fölöslegesen ne előzgessünk. Igazodjunk a forgalmi viszonyokhoz. A végrehajtandó feladat határozza meg a jármű sebességét (kanyarodás). A jó vezető a saját és járműve képességeit is figyelembe veszi!

Közlekedés különleges körülmények között:

• Éjszaka: a belátható útszakasz hossza jelentősen lecsökken (vakvezetés!). A vezetést nehezíti az álmosság és a fáradtság. Távolsági fényszóró használata mellett sem fogunk nagyon messze ellátni, és jellemzően éjszaka jelennek meg az út mellett a vadon élő állatok is. Városi környezetben gondot jelenthet, ha jobban kivilágított útról hajtunk le egy gyengén megvilágított útra, vigyázzunk a sötétben haladó gyalogosokra. Ne menjünk nagyon közel a járdához sem.
• Eső, köd: nem igazán motorozáshoz való idő, de lehet hogy utazás közben ér el minket az égi áldás. A sebesség csökkentése, felkészülés az esetleges csúszásveszélyre (vizen csúszás) megkönnyíti a dolgunkat. Mivel a sisakon nincs ablaktörlő, a plexin megmaradó víz és a bepárásodás miatt nehezebb lesz az azon való átlátás. A szemből jövő járművek lámpái is jobban csillognak a vizes úton, ami zavaró lehet. Azt sem tudjuk, hogy a víz alatt mekkora a gödör! Ködben ha lehet vegyünk fel egy láthatósági mellényt a jobb észrevehetőség érdekében. Ne felejtsük el, hogy ez nem divatbemutató, az életünkkel játszunk! (Látni és látszani - akit nem vesznek észre, azt nem tudják figyelembe venni sem!)

Veszélyhelyzetek:

• A veszélyhelyzet előidézője mindig az ember! A veszélyhelyzetek lehetnek külső és belső okokra visszavezethetők. Általában a belső okok miatti veszélyhelyzetek a rosszabbak, mivel a jármű vezetője nem tudja hogy mit is kéne cselekedni. (Megijed, rossz döntést hoz a gyakorlatlanság miatt). Fontos a preventív (megelőző) és a defenzív (védekező, eltávolodó( vezetéstechnika.
• Ne menjünk fölöslegesen a többiek közelébe, motorozzunk egyedül, érthetően. Mindig a haladásnak megfelelő jelzéseket adjuk a többieknek. Használjuk a "pálya nyelvét".

Üzemanyag takarékosság:

• Megfelelő időben történő sebességváltás. Nem kell minden lámpánál gyorsulási versenyt nyerni! A motor (gyári előírásoknak megfelelő) műszaki karbantartása is segíti az üzemanyag fogyasztás megfelelő szinten tartását. Kerüljük a csúcsforgalmat, az állandó sebességgel való haladás szintén csökkenti a felhasznált üzemanyag mennyiségét. A motor hidegindításakor kövessük a gyártó előírásait. Általában a túl hosszú alapjáraton történő járatás felesleges üzemanyag felhasználás.

Karbantartás során keletkező veszélyes anyagok (NEM a kukába valók!):

• Olajcsere, (hűtőfolyadék csere is) olyan helyen történjen, ahol a használt folyadékot össze lehet gyűjteni az újrahasznosításhoz és a megfelelő tároláshoz.
• Akkumulátor csere esetén az elhasználódott akkut a MÉH telepre kell elvinni.
• Gumiabroncs csere esetén a rossz gumit le kell adni a gumiszerelőnél.
• Motorkerékpár mosása is a kiépített mosóban történje, ott ahol a szennyezett vizet összegyűjtik, és nem kerül a környezetbe.