6. nap:

Ide írhatsz...

Vezetéselmélet

Látótér - Holttér:

Látótérnek nevezzük a mozdulatlan szemünk előtt magunk előtt látott területet. Ezt a területet lehet "szélesíteni" a fej állandó mozgatásával, illetőleg a tekintet vándoroltatásával a különböző tárgyakon. Az emberi látótér vízszintes irányban 180°, de ebből csupán 90° az éleslátás. A sebesség növekedésvel arányosan csökken az éleslátás, és kb. 100 km/h sebességnél az éleslátás már csak 45°. A többi az un. perifériás látás. A perifériás látómezőt érő erős fény kevésbé vakít, mint az éleslátást érő erős fény, mivel a perifériás látómezőbe kevesebb fény érkezik. 

A járműből való kilátást azonban nem csak az éleslátás "szűkössége", hanem az autó szerkezeti elemei is csökkentik. Ilyenenk a tetőtartó oszlopok, a hátsó fejtámlák stb. Azokat a területeket, melyeket a vezető az előtte levő tárgyak miatt nem lát be holttérnek nevezzük. A holtterekben mozgó, közlekedő járművek és gyalogosok sokáig észrevétlenek tudnak maradni, ha együtt mozognak a holttérrel. Megoldást jelent, ha menet közben (főleg veszélyhelyzetben pl. gyalgoso átkelőhely, útkereszteződés) a holtteret tekintetünkkel megkerüljük. Korszerű járművekben már megtaláható a külső visszapillantó tükörbe épített un. holttér-figyelő rendszer, mely helyettünk cselekszik ha mi esetleg elmulasztanánk azt.

A tárgyak láthatóságát a tárgyakról a szemünkbe jutó fény mennyisége, valamint a tárgy és a háttere között fényszűrűség különbség teszi lehetővé. Nevezhetjük ezt kontrasztnak is. Minél kisebb a kontraszt, annál nehezebb észrevenni a tárgyakat.

Érzékelés: Látás - hallás - szaglás útján.

AHOVA MEGYÜNK ODA NÉZÜNK, illetve AHOVA NÉZÜNK, ODA MEGYÜNK. A vezető pedig mindig abba az irányba húzza a kormányt, amelyik irányba néz.

Figyelem:

1. Tekintetünkkel folyamatosan pásztázzuk a kívánt haladási irányt.
   
2. Kísérjük figyelemmel a közúti jelzéseket és a tükrök által adott információkat,
3. A műszerfal jelzései is nagyon fontosak,
4. Tekintetünk vándoroltatásával is fontos, ja vezetéshez szükséges információkhoz juthatunk.

Az éjszakai vezetés jellemzői:

• álmosság, fáradtság - pihenés, alvás
• a szembe jövő jármű lámpái vakítanak - éleslátásunkat irányítsuk az út jobb oldalára, így a veszélyes zónában haladókat is hamarabb észrevesszük, valamint a perifériás látásunkat éri az erős fény.
• csökken a látótávolság, vagyis növekszik a vakvezetés esélye, ha nem csökkentjük a sebességünket. - vakvezetés: amikor a megállási távolság hosszabb, mint a belátott út hossza.
• gyér forgalom miatt növekszik a gyorshajtás esélye, mivel nincs előttünk akadályozó jármű.

Gépjármű feletti uralom: Aki saját magán nem képes uralkodni, az a járművén sem képes uralkodni!

Veszélyhelyzetek film: 

https://www.youtube.com/watch?v=Smp_NfwmxWg&t=2s

Légzsák: a légzsákvezérlő rendszer lassulásérzékelő segítségével képes érzékelni az ütközést, és ennek alapján aktíválja a légzsákot, mely a hang sebességével fúvódik fel. A testek viszont (élő és tárgy egyaránt) minimum 1 G (nehézségi gyorsulás) sebességgel (9,82 m/s2) gyorulnak a légzsák felé. El lehet képzelni, hogy mi történik akkor, ha az ütközéskor nincs becsatolva a biztonsági öv. 

Ha a légzsák ellenőrző lámpa az autó elndítása után nem alszik el, vagy menet közben világít a műszerfalon, akkor fel kell keresni a szakszervízt, ugyanis ez arra utal, hogy baleset esetén a légzsák valószínűleg nem fog aktiválódni. Légzsák hiba:

Az utasoldali légzsák kikapcsolt állapotát jelzi a lámpa. (gyerekülést jobb első ülésre a menetiránynak háttal csak akkor szabad elhelyezni, ha a légzsákot előzetesen kikapcsoltuk):

Ha az üléshez tartozó biztonsági övet nem kapcsoltuk be, akkor a következő visszajelző fog világítani a műszerfalon. Egyes járművekben ez a lámpa csak bizonyos sebesség (15 km/h) felett világít, és kiegészítő hangjelzést ad:

Ha a hűtőfolyadék túlmelegszik, akkor az alábbi visszajelző lámpa jelzi a műszerfalon. A lámpa azt is jelezheti, hogy a fűtőfolyadék mennyisége a minimálisan előírt mennyiség alá csökkent. 

Az elektromos rendszer meghibásodását jelzi az elemre utaló visszajelző lámpa. Valószínű, hogy a generátor hibásodott meg, így a lehető leghamarabb keressük fel a szakszervízt, ellenkeő esetben az akkumulátor kiemrül.

A vezetés fizikája:

1. Hátsó kerekek megcsúszása esetén a legfontosabb a sebesség csökkentése, ez után a kezdődő farolás irányába kell a kormánykereket tekerni.
2. Első kerekek megcsúszása esetén szintén a sebesség csökkentése jelent megoldást, valamint a fékező erő csökkentése jelent meg segítséget.

Vezetéstechnikai szempontból könnyebb helyzetben vagyunk, ha az un. elsőkerék meghajtású autót vezetjük, mivel ez jóval stabilabb és könnyebben irányítható, mint a hátsókerék meghajtású autó. Az elsőkerék meghajtást általában alulkormányzottság, míg a hátsórekék meghajtást általában túlkormányzottság jellemzi.

Tengelyterhelés és menetstabilitás:

• fékezéskor és lejtőn lefelé haladva az első kerekek terhelése növekszik, a hátsó tengely kerekeinek terhelése pedig csökken.
• induláskor és emelkedőn haladva a hátsó kerekek terhelése növekszik, míg az első kerekek terhelése csökken. Mivel az első kerekek terhelése átmenetileg csökken, csúszós úton történő elinduláskor előfordul a kerekek kipörgése. Ezt akadályozza meg a kipörgésgátló. Ha működik, akkor a műszerfalon az ASR vagy TRC ferilat villogni fog.
• bukkanó tetején átmenetileg minimálisra csökken, extrém esetben megszűnik a kerekek és a talaj között levő tapadás.
• menetellenállás: a vonóerővel tudjuk lekűzdeni. 
  
• emelkedési ellenállás: elvileg független a sebességtől, az emelkedő %-os mértéke határozza meg.
• légellenállás: függ a jármű méretétő, a súlyától, valamint az áramvonalasságtól.
• gördülési ellenállás: a kerekek és a talaj között ébredő surlódásból adódik. Minél nehezebb az autó annál jobb az úton a tapadása, és nagyobb a gördülési ellenállása. Függ a gumiabroncsok állapotától és légnyomásától, valamint azi útburkolat szilárdságától.

Oldalszél hatása: függ a jármű méretétől, és a szélerősségtől.

• sebesség csökkentése,
• a széllel szemben kormányzás,
• előzéskor nagyobb oldaltávolság.

Kanyarmenet: cél a centrifugális erő csökkentése. Mivel a centrifugális erő egyenesen arányos a sebességgel a jármű tömegével, fordítottan arányos a kanyar sugarával, a megoldás az, hogy kanyar előtt csökkentjük a sebességet (gázelvétellel), és a lehető legnagyobb sugarú körívben kanyarodunk.

• mérsékelt egyenletes sebesség,
• kerülni kell a hirtelen fékezést és a hirtelen gázadást.
• előzni tilos!

Fogyasztás: függ 

• a sebességtől. Nagyobb sebességhez több üzemanyagra van szükség.
• a domborzati viszonyoktól. Emelkedőn haladva több üzemanyag kell, míg lejtőn haladva kevesebb, sőt lejtőn lefelé motorfékkel haladva a jármű pillanatnyi fogyasztása 0. A motorfék használata (amikor a gázról elvesszük a lábunkat, az autó lassul.) fontos lejtőn lefelé haladva, így az üzemi féket tudjuk kímélni, és elkerülhetjük a tartós fékezés okozta fékfelmelegedést.
• a jármű terhelésétől. Nagyobb terhelés nagyobb menetellenállást vált ki.
• a motor működési elvétől. A desel üzemű motor fajlagos fogyasztása kevesebb, mint a benzines motoroké.

Minden sebességfokozatban kíméletesen kell gyorsítani a járművet, a legnagyobb fordulatszám 2/3 részéig. Állandó egyenletes tempó, a sebességhez igazodó legnagyobb sebességfokozatban.

Üzemanyagtakarékosság film:

https://www.youtube.com/watch?v=bcwVpLax0qI&t=1s

Sebességváltó:

• segítségével lehet előre vagy hátra menni
• függetleníti a hajtott kerekeket a motortól
• a megfelelő fokozat megválasztásával lehet a jármű vonóerejét növelni
• a legnyagobb vonóerőt az "1" és a "R" fokozat biztosítja.

Sebességváltó kar:

• minden fokozatból kibillentve visszaáll az "üres" fokozatba.
• a különböző fokozatok és a gázpedál összehangolt működtetésével lehet a járművet gyorsítani, de a sebességváltó a motor teljesítményét nem növeli.
• a sebességváltó a jármű haladási irányának megváltoztatására is használható.

Kuplung:

• működtetése bal lábbal, induláskor, sebességváltás előtt, illetve megállás előtt.
• holtjáték ellenőrzése:
• pedálon, kézzel. 
• maximum 2-4 cm lehet. ha ettől kevesebb, akkor a kuplung csúszik, ha ettől több, akkor a kuplung nem emel ki (a váltás zajos lesz).

Autómata váltó:

• nincs kuplung
• az autó a "D", "R", ""W" fokozatokban a fékpedál elengedése után azonnal elindul. Gyorsítani és lassítani a gázpedállal lehet.
• "D" a normál haladás, "R" a hátramenet, "P" a parkoló állás, "N" az üres állás, míg a "W" a téli üzemmód, amikor az autó a 2. sebességi fokozatban indul, hogy kerülje a hajtott kerekek kipörgését. "S" a sport üzemmód, a nagyobb gyorsulás kedvéért.
• az autómata váltós autót nem szabad betolással beindítani!

Kerékcsere:

• jármű megállítása, kézifék, elakadás jelző háromszög.
• emelő elhelyezése az emelési pontnál, a kerékcsavarok meglazítása,
• az autó felemelése, kerékcsere.
• visszafelé: a csavarok feltekerése kézzel, a jármű leengedése, a kerékcsavarok meghúzása átlósan.
• 50 km megtétele után a kerékcsavarok ellenőrzése, utánhúzása.

Szükségpótkerék:

• a pótkeréken feltüntetett számérték a maximális haladási sebességet jelzi km/h-ban.